Peter Kürten: A Düsseldorfi Vámpír

A 20. század egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa, Peter Kürten a korai kriminológia és forenszikus pszichiátria meghatározó alakja lett, akinek 1929-es düsseldorfi gyilkosságsorozata mélyen megrázta a weimari köztársaság társadalmát. Kürten esete nemcsak a szadizmus és a sorozatgyilkosságok megértésében jelentett áttörést, hanem az első átfogó tettesprofilok kidolgozásához is hozzájárult[1][2][3]. A sajtó által “Düsseldorfi Vámpír” néven emlegetett bűnöző kilenc gyilkosságért és hét gyilkossági kísérletért lett elítélve, de a valós áldozatok száma ennél jóval magasabb lehetett[1][4].

Színezett és eredeti fekete-fehér rendőrségi fénykép Peter Kürtenről, a Düsseldorfi Vámpírról, csíkos öltönyben és nyakkendőben reddit

Traumatikus gyermekkor és formáló évek

Peter Kürten 1883. május 26-án született Mülheim am Rheinben, egy szegénységben és erőszakban felnövő család legidősebb gyermekeként[1][5]. A tizenhárom gyermek közül kettő már kiskorában meghalt, ami tovább súlyosbította a család amúgy is nyomasztó körülményeit[1]. A család egy egyetlen szobából álló lakásban zsúfolódott össze, ahol az alkoholista apa rendszeresen bántalmazta feleségét és gyermekeit[1][6].

A családi erőszak különösen perverz formákat öltött: a részeg apa gyakran összeterelve családját, kényszerítette feleségét, hogy meztelenül közösüljön vele, miközben a gyerekek nézték[1][5]. Ez a szörnyű élmény mély nyomokat hagyott Kürten pszichéjében, és hozzájárult későbbi szexuális perverzióinak kialakulásához[7]. Az apa 1897-ben tizennyolc hónapra börtönbe került, miután többször megerőszakolta 13 éves lányát[1].

Kürten már ötéves korában erőszakos hajlamokat mutatott: egy barátját megpróbálta megfojtani egy tóban[5][6]. Négy évvel később, 1892-ben egy helyi sintérrel barátkozott össze, aki megtanította őt az állatok kínzására és megölésére[1][8]. Ez az ismeretség meghatározó volt Kürten fejlődésében, mivel ekkor ismerte fel a vérontás iránti szenvedélyét[9][7].

Korai bűncselekmények és börtönévek

Tizenhat évesen Kürten elmenekült otthonról, hogy megszabaduljon a folyamatos erőszaktól[1][6]. Rövid szabadlábon töltött időszakok után rendszeresen börtönbe került különféle kisebb bűncselekményekért[8][4]. A börtönkörülmények azonban csak fokozták szadista hajlamait, és szándékosan szabálysértéseket követett el, hogy magánzárkába kerüljön, ahol erőszakos fantáziáiban elmerülhetett[5][8].

1913 május 25-én követte el első bizonyított gyilkosságát: megfojtotta a 10 éves Christine Kleint, miközben éjjel betört a családi otthonba[4][10]. A gyilkosság során szexuálisan bántalmazta az áldozatot, majd késsel elvágta a torkát[11]. Kürten később bevallotta, hogy orgazmust ért el, amikor hallotta a vér csöpögését[11]. A gyilkosság után visszatért a helyszínre, hogy megfigyelje a helyi lakosság rémületét és fájdalmát[4].

Az 1929-es düsseldorfi rémuralom

1925-ben Kürten feleségével, Auguste Scharffal Düsseldorfba költözött[10][12]. Scharf maga is elítélt gyilkos volt, aki korábban agyonlőtte vőlegényét[4][13]. A következő években Kürten látszólag normális életet élt: építőipari munkásként dolgozott, rendesen öltözködött, és gondos férjnek tűnt[12].

1929 februárjában azonban elkezdődött Kürten legkegyetlenebb gyilkosságsorozata. Február 3-án megtámadta Apollonia Kühn asszonyt, akit 24-szer megszúrt egy élezett ollóval[14]. Az asszony túlélte a támadást[2][3]. Öt nappal később, február 8-án Kürten megfojtotta és megszúrta a 8 éves Rosa Ohligert[14]. A gyilkosság után petróleummal felgyújtotta a holttestet[16].

A támadások egész évben folytatódtak, Kürten különböző fegyvereket használt: ollót, kést, kalapácsot[2][3]. Áldozatai között voltak gyerekek, nők és férfiak egyaránt, ami megnehezítette a rendőrség munkáját[17]. A sajtó “Düsseldorfi Vámpír” néven kezdte emlegetni, amikor kiderült, hogy néhány esetben áldozatai vérét itta[2][3][18].

Történelmi nézet az egykori Igazságügyi Palotáról, ahol Peter Kürten perét tartották 1930-ban visitduesseldorf

Elfogása és per

1930 májusában Kürten egy túlélő áldozat, Maria Budlies révén került a rendőrség látókörébe[19][17]. A nő levélben írta le támadóját egy barátnőjének, de a levél véletlenül rossz kézbe került, és végül a rendőrséghez jutott[17]. Kürten, tudva hogy hamarosan elfogják, bevallotta bűneit feleségének, és arra kérte, hogy jelentse fel őt a kitűzött jutalom megszerzéséért[9][19].

1931 április 13-án kezdődött meg Kürten pere, ahol kilenc rendbeli gyilkosság és hét gyilkossági kísérlet vádjával állította a bíróság elé[19][7]. A perben egy speciális ketrecbe helyezték, hogy megakadályozzák szökését[10]. Kürten eleinte ártatlannak vallotta magát őrültség címén, majd később megváltoztatta vallomását és bűnösnek mondta magát[19].

Karl Berg pszichiáter részletesen kikérdezte Kürtent, akinek vallomásai alapján megírta “A szadista” című művét, amely a kriminológiai irodalom klasszikusa lett[10][20]. Berg szerint Kürten tökéletes példája volt a “Lustmord” – az élvezetből való gyilkosság – fogalmának[10][21].

‘A szadista’ című könyv borítója Karl Berg-től, Peter Kürtenről szóló pszichológiai tanulmány goodreads

Kivégzés és végső szavak

1931 április 22-én, mindössze kétórás tanácskozás után az esküdtszék bűnösnek mondta ki Kürtent[19]. Halálra ítélték[1][10], a kegyelmi kérelmét elutasították[19].

1931 július 2-án, 48 éves korában guillotin-nal végezték ki[1][6]. Utolsó étkezése bécsi szelet, sült krumpli és egy üveg fehérbor volt[11]. Utolsó szavai a kivégzés előtt jellemzőek voltak szadizmusára: “Mondd meg, miután levágták a fejem, hallani fogom-e legalább egy pillanatra saját vérem csobogását a nyakcsonkomból? Ez lenne minden élvezet csúcsa”[9][11][22].

Preparálása

Halála után, 1931-ben a tudósok boncolták fel a fejét, remélve hogy fizikai magyarázatot találnak szadista viselkedésére. A fejet félbevágták és preparálták tudományos vizsgálat céljából[9][12].

Peter Kürten, a Düsseldorfi Vámpír preparált, félbevágott feje múzeumi kiállításon oddthingsiveseen

Anatómiai preparátum Peter Kürten koponyájának két felét mutatva, törvényszéki vagy történelmi tanulmányokhoz használva thementalshed

A preparált fej ma is megtalálható múzeumi gyűjteményekben. A fej preparálása és megőrzése része volt annak a korai 20. századi törekvésnek, hogy a bűnözői viselkedést biológiai alapon próbálják megmagyarázni - egy megközelítés, amely ma már tudományosan meghaladottnak tekinthető.

Peter Kürten áldozatainak listája

Az áldozatok között voltak gyerekek, fiatal nők, idősebb férfiak és nők egyaránt, ami megnehezítette a rendőrség munkáját, mivel nem tudtak egyértelmű mintát felismerni. Kürten kegyetlensége és az áldozatok számának növekedése pánikot keltett Düsseldorfban és az egész weimari köztársaságban.

Dátum	Név	Életkor	Támadás típusa	Módszer	Kimenetel	Megjegyzés
1892	Két iskolatárs	9	Gyilkosság (állítólag)	Fulladás (vízbe fojtás)	Halál	Kürten állítása szerint, nem bizonyított[1][2]
1913. május 25.	Christine Klein	9	Gyilkosság	Fojtogatás és torokvágás	Halál	Betörés során[1][3][4]
1913. július	Gertrud Franken	17	Gyilkossági kísérlet	Fojtogatás	Túlélte	Betörés során[4]
1925 nyara	Maria Kiefer	Felnőtt	Gyilkossági kísérlet	Fojtogatás	Túlélte	[4]
1926 tavasza	Maria Wack	Felnőtt	Gyilkossági kísérlet	Fojtogatás	Túlélte	[4]
1927	Annie Ist	Felnőtt	Gyilkossági kísérlet	Fojtogatás	Túlélte	[4]
1929. február 3.	Apollonia Kühn	55	Gyilkossági kísérlet	Szúrás ollóval (24-szer)	Túlélte	Düsseldorf-Flingern[5][6][7]
1929. február 8.	Rosa Ohliger	8	Gyilkosság	Fojtogatás és szúrás ollóval	Halál	Holttest felgyújtva petróleummal[5][3][6]
1929. február 13.	Rudolf Scheer	45	Gyilkosság	Szúrás ollóval (20-szor)	Halál	Düsseldorf-Flingern[5][6][3]
1929. augusztus 11.	Maria Hahn	20	Gyilkosság	Fojtogatás és szúrás	Halál	Neandertal, testét elásva, vérfogyasztás[8][9][10]
1929. augusztus 21. (hajnal)	Három áldozat	18, 30, 37	Gyilkossági kísérlet	Különböző	Mind túlélte	Súlyos sérülésekkel[5]
1929. augusztus 24.	Gertrud Hamacher	5	Gyilkosság	Fojtogatás és torokvágás	Halál	Flehe vásártér[5][3][11]
1929. augusztus 24.	Luise Lenzen	14	Gyilkosság	Fojtogatás és szúrás	Halál	Flehe vásártér, Gertrud testvére[5][3][11]
1929. augusztus 25.	Gertrud Schulte	27	Gyilkossági kísérlet	Szúrás késsel	Túlélte	Fontos tanú[5][12]
1929. szeptember 30.	Ida Reuter	31	Gyilkosság	Kalapácscsapás és megerőszakolás	Halál	Randizásra csalva[5][11]
1929. október 11.	Elisabeth Dörrier	22	Gyilkosság	Kalapácscsapás és megerőszakolás	Halál	Másnap belehalt sérüléseibe[5][11]
1929. október 25.	Két nő	Felnőtt	Gyilkossági kísérlet	Kalapácscsapás	Túlélte	A kalapács eltörött a támadás során[5]
1929. november 7.	Gertrud Albermann	5	Gyilkosság	Fojtogatás és szúrás (35-ször)	Halál	Utolsó halálos áldozat[5][11][13]
1930. február-május	10 áldozat	Különböző	Gyilkossági kísérlet/támadás	Különböző	Mind túlélte	Súlyos sérülésekkel[5]
1930. május 14.	Maria Budlies	20	Gyilkossági kísérlet	Megerőszakolás és fojtogatás	Túlélte	Vallomása vezetett Kürten elfogásához[14][5][9]

Kulturális hatás és örökség

Kürten esete mélyreható hatást gyakorolt a 20. századi német kultúrára és kriminológiára. Fritz Lang 1931-es “M” című filmje, Peter Lorre főszereplésével, közvetetten Kürten történetén alapul[10][23][24]. A film a sorozatgyilkosságok és a társadalmi reakciók klasszikus ábrázolásává vált[23][25].

Vintage filmplakát Fritz Lang “M” (1931) című filmjéhez Peter Lorre főszereplésével, amely Peter Kürten bűnöző által inspirált történetet szimbolizálja walmart

Kürten esetében alakították ki először a “sorozatgyilkos” fogalmát a német kriminalistika[2][3]. Willy Gay kriminaldirektornak köszönhetően készült el az első tettesprofil a német nyelvterületen, amely 1930-ban jelent meg a Deutschen Kriminalpolizei-Blattban[2][18]. Ez az innovatív megközelítés meghatározta a későbbi nyomozási módszereket.

Berg pszichiáter tanulmánya Kürtenről minden későbbi sorozatgyilkossági kutatást befolyásolt[10]. Az eset rámutatott a gyermekkori trauma, a szexuális perverzió és a szadista erőszak közötti összefüggésekre[5][6]. Kürten személyiségének elemzése hozzájárult az antiszociális személyiségzavar és a pszichopátia megértéséhez26.

Következtetések

Peter Kürten esete túlmutat egy egyszerű bűnügyi történeten: a 20. század elején a német társadalom mélyebb problémáit tükrözi[12]. A weimari köztársaság politikai instabilitása, a gazdasági válság és a társadalmi feszültségek légkörében Kürten bűncselekményei különös visszhangra találtak[27]. Bár a szakirodalom gyakran “weimari gyilkosnak” titulája őt, újabb kutatások szerint karaktere inkább a császári Németország szülötte volt[12].

Kürten öröksége ellentmondásos: egyrészt az egyik legkegyetlenebb bűnöző volt, másrészt esete hozzájárult a modern kriminológia és forenszikus pszichiátria fejlődéséhez. Története figyelmeztet arra, hogy a társadalmi körülmények, a családi erőszak és a mentális betegségek milyen tragikus következményekkel járhatnak, ha nem kapnak megfelelő kezelést.